Mi az a gyász és veszteség feldolgozás és miben segíthet?

Minden veszteség fájdalommal jár. A gyász mindig fájdalmas, óhatatlanul fáj. A dolgok jobbra fordulása is vesztességgel jár. Mindig fel kell dolgoznunk, amit magunk mögött hagyunk. A gyász munkát akkor is el kell végezni, ha a jelen jobb, mint a múlt. Életünk során valamennyien szembesülünk a gyásszal. A veszteségek és a gyász természetes velejárói a létnek, akik megtapasztalják, azoknak lehet akár maga a pokol.

A gyász elszigeteltté és magányossá teszi az embert.

Mindannyian másképp éljük meg a veszteségeinket. Ez a folyamat mindenki számára egyedülálló és személyes. Nincsenek szabályok, mi a jó ebben az esetben és mi a helyes. Előfordulhat, hogy nehezen beszélünk róla vagy tabuként kezeljük.

Bármilyen hatással is legyen az emberre, egy biztos ELKERÜLHETETLEN!

Ha gyászról van szó, akkor a legtöbb esetben egy rokon vagy barát halálára gondolnak az emberek, de veszteség például egy kapcsolat vége, egy állás elvesztése, költözés, csonkító műtét, kóma, gyermek elvesztése, sterilizáció, szülés, betegség…

A veszteség mindig felkavaró. Hiányzik a kapcsolat, ami hozzá fűzött minket. Nagyon sokszor nagy mértékű változásokkal kell szembesülni.

"Elfogadni tudni a másik halálát, annyit jelent, mint elfogadunk egy olyan soha viszont nem látást, egy hang és gyengédség megszűntét, melyek hordozói voltak a kapcsolatnak, elfogadjuk az elképzelt közös tervekben a jövő hiányát. Az életmód megváltozása, a közös helyek és tárgyak érzelmi felszámolása, a realitás elfogadása ő nélküle: ez jelenti a gyászmunkát." Polc Alaine

A veszteség folyamatát nem szabad alábecsülni, ezek búcsút és feldolgozást igényelnek.